Beláthatatlan gyógyászati és technikai kilátásokat nyit, hogy lehetséges lesz olyan fehérjék gyártása, amelyek a természetben nem léteznek, de a tudósok úgy konstruálják meg őket, hogy a kívánt hatást érjék el. Ilyen kutatásokért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat David Bakernek, John Jumpernek és Demis Hassabisnak.
Az amerikai David Baker másik két tudóstársa mellett nyerte el a 2024-es kémiai Nobel-díjat. A szakember, aki képes volt a fehérjék megalkotására, azt mondta, nem tudna választani, az összes fehérjét nagyon szereti.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2024-ben a kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapta meg.
Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alexei Ekimov (Alekszej Jekimov) érdemelték ki idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Ami ma világraszóló felfedezés, abban pár évtizede még a kutató saját egyeteme sem hitt.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében az idei kémiai Nobel-díjat Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta meg.
Eszköz az élet kódjának átírásához. Amit így méltattak a Nobel-díj odaítélői, annak felfedezése véletlenül indult, és érdekes versenyfutásba torkollott.
A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte az elismerés híre. Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus egyaránt azt mondta a szerdai bejelentés után, egyelőre alig tudja felfogni, hogy Nobel-díjat kap a genetikai olló felfedezéséért.
A francia Emmanuelle Charpentier, valamint az amerikai Jennifer A. Doudna kapta a kémiai Nobel-díjat.
Két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapta idén a kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.
Életrajzi filmet forgatnak Magyarországon a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie életéből.
Megtette a hatását Schobert Norbert hétvégi, kémiából írt rövid dolgozata. Beindultak az internetes népművészek, mémként terjedő képekkel van tele a web.
Nem gond, ha valaki nem a tudományok doktora, csak akkor ne is akarjon tudományosan szavahihető ember szerepében tetszelegni – foglalható össze nagyon(-nagyon) finoman a Norbi Update facebookos oldalán hozzászólók véleménye.
